Diana tükre

Meghökkentően sok csillogó alkalmi ruha, hímzett papucs, finom kalap, kincseket rejtő ékszeres és piperés ládikák kerültek elő, amikor a debreceni emlékházban a kurátorok Szabó Magda személyes tárgyait rendezték.

Nincs új a nap alatt: a nő tetszeni vágyik, és bár az írónő prózájának egyik alapgondolata, hogy a túlzásba vitt testi szépség helyett a lélek ápolására kell gondot fordítani, ezek a tárgyak arról tanúskodnak, hogy tulajdonosuk a női szépségre, a stílusos megjelenésre éppoly érzékeny volt, mint a lélek finom rezdüléseire. Ezt bizonyítja kötetünk is, amelyben az írónő kiadatlan és kevésbé ismert írásaiból válogattunk olyan önéletrajz- és regényrészleteket, novellákat és esszéket, amelyek valamilyen módon mind a női szépséget állítják a középpontba. Megtaláljuk benne Szabó Magda doktori értekezésének rövidített változatát is a római szépségápolásról, amelyben a szépítkezés története, egy-egy különleges kenőcs elkészítési módja mellett a szerző arra is kíváncsi volt, hogy a túlzásba vitt szépségápolás és ezzel együtt az emberi hiúság milyen viszonyban áll egy birodalom bukásával…

E különleges válogatás tükrében az írónő személyiségének eddig talán kevésbé ismert oldalát ismerhetjük meg, és megint közelebb kerülünk ahhoz, „ami voltam, vagy amit teremtettem”.