Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára...

„Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára…

– …malacsültet

– …sonkát

– …húsos pitét” –

sóhajt fel Mabel, sóvárgó tekintettel meredve az épp aktuális finomságra, amiből persze egy falat sem jut neki. Ismerős jelenet a „Csengett, Mylord?”-ból, igaz?

Aki csak egyszer is végignézte a sorozatot, kizárt, hogy ne tudna legalább egy olyan ételt mondani, amely szorosan kapcsolódik valamelyik részhez. A rajongóknak pedig biztosan megvan a maguk kedvenc fogása, amelyet ezért vagy azért a legjobban szeretnek, legyen az a pompásan remegő borjúbecsinált, a Lady Lavender által röppályára állított hat tányér tápiókapuding, Mrs. Lipton rózsás malacbőre, vagy épp az ikonikus meggyes lepény, melynek aljára nem süllyed le a meggy. Így vagy úgy, de számtalan kiváló étel lett megkerülhetetlen része a sorozatnak.

Hogyan készülnek ezek az ízletes fogások? Mi a titka annak a Wellington bélszínnek, amely még Wilson kapitány gyönge gyomrának is mennyei falat? Mitől lesz igazán különleges az a kacsa, amelyhez szentségtörés sört inni, hiszen sokkal inkább illik hozzá egy jóféle bor? A Csengetett, Mylord? szakácskönyvből kiderül.

A kötet 51 ikonikus ételt és italt mutat be izgalmas receptek és gyönyörű fotók segítségével, ráadásul „mylord-módra” tálalva: azaz odaillő idézetekkel, humoros utalásokkal és kedves illusztrációkkal fűszerezve.

Jó étvágyat hozzá!